Városlista
2019. február 20, szerda - Álmos

Hírek

2018. December 07. 08:48, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A baktériumok fertőzőképességét meggátoló szénhidrátokat állítottak elő debreceni kutatók

A baktériumok fertőzőképességét meggátoló szénhidrátokat állítottak elő debreceni kutatók

A Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja olyan vegyületeket állított elő, amelyek megakadályozhatják baktérium által okozott fertőzés kialakulását.

A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben - olvasható az egyetem MTI-hez eljuttatott közleményében.

Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrát-alapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottunk elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon. Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni - számolt be a kutatási eredményről Csávás Magdolna adjunktus.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a 2015-ben indult alapkutatás során a szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. A kutatások a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével zajlottak.

Több különböző ligandumot is előállítottunk, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtunk egy olyan vegyületet, amelyik nem csak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális "védekező szerként" bevethető - tájékoztatott a kutatócsoport vezetője.

Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktérium törzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány.

A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározóak, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.

A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait.

A Debreceni Egyetem szakemberei tudományos eredményükről szóló közleményüket a Chemistry - A European Journal című rangos szaklapban publikálták.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Február 20. 15:16, szerda | Életmód

Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés

A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek - derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói.

2019. Február 19. 05:00, kedd | Életmód

A gyerekek vérében és vizeletében is kimutathatóak az otthoni méreganyagok

A vinilpadlóval borított vagy lángmentesítő anyagokkal kezelt bútorokkal felszerelt otthonokban élő gyerekek vérében és vizeletében jóval magasabb a potenciálisan ártalmas,

2019. Február 17. 07:02, vasárnap | Életmód

Az e-cigaretta egy új kutatás szerint mégsem olyan ártalmatlan

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

2019. Február 13. 18:08, szerda | Életmód

Óriás dobverőként veri a napszél a Földet körülvevő mágneses buborék dobját

Az űr nem csendes: amikor a Napból érkező nagy energiájú részecskék elérik a Földet körülvevő, védelmező mágneses buborékot, olyan hangot hallathat, mint egy óriási dobütés - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.