Aláírta Peter Pellegrini szlovák államfő kedden a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is.

"Úgy döntöttem, hogy a módosítást nem küldöm vissza újratárgyalásra a törvényhozáshoz, nem élek vétójogommal, hanem abban a formában írom alá, ahogyan azt a parlament jóváhagyta" - jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

Hozzátette:

a módosításért a kormány és az azt jóváhagyó parlamenti többség viseli a felelősséget. Pellegrini korábban még kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítás egyes részeit esetleg újbóli megvitatásra visszautalja a parlamentbe.
A szlovák Btk. mostani módosítása eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőire kiszabott büntetéseket szigorította volna, visszaállítva egy korábbi jogi helyzetet, azonban a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett "bűnbánó tanúk" intézményének használatát hivatott szigorítani.

A módosításcsomag egyes részei közül végül a "második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok" nyilvános elutasításának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk-kiegészítés váltotta ki a legélesebb kritikát, amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként vált ismertté.

Ez a kiegészítés nem sokkal azt követően került a Btk. módosításba, hogy bejárta szlovákiai sajtót, miszerint a témával korábban nem foglalkozó ellenzéki Progresszív Szlovákia párt többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben.
A Btk. módosításának a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett egy, a napokban tartott, "Ártatlanság menete" elnevezésű megmozduláson.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva a Btk. módosítását az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott: ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült.

Elmondta, a törvény hatálybalépését követően a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni annak abszurditására.

Kifejtette, első ilyen lépésként január 22-én a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma.

Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. Távozása kapcsán Forró úgy nyilatkozott:

az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel - mint mondta - számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.
Peter Pellegrini a módosítás Benes-dekrétumokkal foglalkozó részével összefüggésben a szlovák hírügynökségnek azt mondta: egy komoly témáról van szó, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, feszültséget szítva az országban élő szlovákok és magyarok között.

Úgy vélekedett, a módosítás nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy bírósági úton védekezzenek vagyonelkobzási ügyekben, de el kell utasítani, hogy bárki "társadalmi feszültséget szítson a szószékeken" Szlovákiát és Csehországot is érintő történelmi események megkérdőjelezésével.

A Btk. módosításának aláírására vonatkozó államfői döntést a pozsonyi parlament többségükben liberális-progresszív pártjai is élesen bírálták, de csak a törvénynek a "bűnbánó tanúk" intézményének szigorítására vonatkozó részei miatt, a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részt rendszerint nem említve. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom és a Progresszív Szlovákia párt jelezte, hogy a törvénymódosítás kapcsán az alkotmánybírósághoz fordulnak.

Szlovákia és Magyarország kapcsolatai soha nem voltak még olyan jó szinten, mint a jelenlegi kormányok idején, ezért az ellenzék azon próbálkozásai, amelyek ezeknek a kapcsolatoknak a megzavarását célozzák, csak a "levegőbe lövöldözés" szintjén fognak maradni - jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek adott év végi interjújában, amelyet kedden tettek közzé.

Az interjúban a szlovák külügyminiszter a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokról beszélt, hangot adva azon nézetének, hogy a végéhez közeledő évben a bizonyos kérdésekben eltérő vélemény ellenére is minden szomszédos országgal sikerült tovább mélyíteni az együttműködést.

"Az ellenzék minden próbálkozása, amelyekkel meg szeretnék zavarni kapcsolatainkat Magyarországgal, például a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének formájában, és ennek a magyar kártyának a használatával, csak afféle üres pufogtatások, mert ma senkinek sem áll érdekében, hogy ilyen módon visszatérjünk a múltba" - jelentette ki Juraj Blanár. A törekvés az, hogy a jövőbe nézzünk - tette hozzá, rámutatva: a két ország összeköttetéseit növelő projektekről születnek megállapodások, például a kőolaj- és gázvezetékekről. Kijelentette:

azokon a területeken, ahol azonosak a nézetek, közös érdekvédelem zajlik, ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy van több olyan dolog is, amelyekre Magyarországtól eltérő nézőpontból tekintenek.
A szlovák külügyminiszter országa és Csehország kapcsolatai összefüggésében azt mondta: az, hogy az újonnan kinevezett cseh külügyminiszter, Peter Macinka a szomszédos országok közül elsőként Pozsonyba látogatott, azt jelzi, hogy a két ország közti kapcsolat erős, és azt semmilyen politikai vezetés nem tudja megzavarni. Blanár erről azzal összefüggésben beszélt, hogy az előző cseh kormányzat idején felfüggesztették Prága és Pozsony együttes kormányüléseinek gyakorlatát.

Az ugyancsak szomszédos Lengyelországot jelentős regionális partnernek nevezve a szlovák külügyminiszter a politikai együttműködést emelte ki, illetve rámutatott a két ország között előkészületben lévő védelmi ipari megállapodásokra.

Ausztriával kapcsolatban Blanár az együttműködés elmélyítése mellett emelt szót, kiemelve annak energetikai részét, és rámutatva, hogy Ausztria gázimport tekintetében tranzitországgá válhat Szlovákia számára, például Algéria irányából.
A szlovák külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Ukrajnával is fontos a jószomszédi kapcsolatok megszilárdítása, és ennek érdekében mindent meg is tesznek, amit az is mutat, hogy a két ország kormányai már három közös kabinetülést tartottak, amiről egyetlen másik európai uniós ország sem számolhat be. Blanár kijelentette: az ott zajló háború ellenére Szlovákiának fontos, hogy Ukrajna egy olyan stabil demokratikus ország legyen, amely egyenesbe tud kerülni a bajaival.