Hszi Csin-ping, a legfelsőbb pártvezetés, a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottsága 25 tagú politikai bizottságának ülésén megerősítette, Kína a békés fejlődés útját járja tovább, de semmilyen körülmények között nem adja fel törvényes jogait és alapvető nemzeti érdekeit.
Hszi kiállt amellett, hogy Kínát tengeri hatalommá kell tenni, miközben az ország más államokkal mind nagyobb mértékben törekszik érdekeinek összeegyeztetésére. Vitáinak rendezésére készül, és a sajátjának tartott területeken más államokkal közös fejlesztéseket szeretne. Mindazonáltal Kína felkészül a "bonyolult helyzetek" kezelésére - mondta.
Hszi szerint a 21. században az óceánok és tengerek jelentősége egyre növekszik, szerepük nemcsak a gazdaság fejlesztésében és a kapcsolattartásban fontos, hanem az állam szuverenitásának, nemzetbiztonságának a szempontjából is. Ezeknek a vizeknek stratégiai szerepük van a globális versenyben - fogalmazott.
Kína tengerpartja körülbelül 32 ezer kilométer hosszú, és 6500 szigetet tart területéhez tartozónak. A hivatalos adatok szerint hárommillió négyzetkilométernyi tengeri terület tartozik az igazgatása alá. A már korábban napvilágot látott fejlesztési tervek egyik célja, hogy a "gigantikus" tengeri szénhidrogén-lelőhelyeket feltárják. A Dél-kínai-tenger olajtartalékát 23-30 milliárd tonnára becsülik, és jelentős mennyiségű földgázt is rejt a talapzat.
Tavaly a tengeri olaj- és gázkutatással, valamint feltárással foglalkozó legnagyobb állami cég (CNOOC) csaknem harminc új tengeri blokkot létesített külföldiekkel együttműködve, ezekből 22 van a Dél-kínai-tengeren. A múlt hónapban napvilágot látott hírek szerint Kína energiaforrást feltáró kutatásba kezdett a Kelet-kínai-tengeren, közvetlenül a kínai-japán határsáv mentén.
Kínának több szomszédos állammal is tengeri területi vitája van, a Kelet-kínai-tengeren Japánnal, a Dél-Kínai-tengeren pedig Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel, valamint - kevésbé intenzív - Malajziával és Bruneivel. Peking a problémákat kétoldalú tárgyalásokon rendezné, és azt állítja, hogy a viták felélesztése mögött Manila részéről provokációk, Tokió részéről pedig a korábbi satus quo megváltoztatása áll.
A szomszédos államok Pekinget erődemonstrációval vádolják, hajóinak megsűrűsödött járőrözését félelemkeltésnek, agresszivitásnak tekintik. Kína szerint azonban a fellépése törvényes, és meggyőződése, hogy "ellenlábasait" az Egyesült Államok biztatja, mert a feszültségkeltéssel még indokoltabbá válik jelenléte, szerepének térségbeli növelése.