Maruzsa Zoltán az Eötvös József Főiskolán zajló XI. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia megnyitóján kiemelte: az elmúlt öt esztendőben több olyan változás történt a köznevelésben, amelyek vonzóbbá és hatékonyabbá tették a pedagógusképzést és utánpótlást.

Az intézkedések azt eredményezték, hogy a korábbiaknál jóval többen jelentkeznek a pályára, s idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket - hívta fel a figyelmet.

A kormányzati lépések kapcsán kifejtette: bővítették a vidéki képzőhelyek számát, különös tekintettel az óvodapedagógus és tanítóképzés területén, kivezették a nyelvvizsga-kötelezettséget, és megváltoztatták a felvételi eljárás rendszerét, hogy egyszerűbbé váljon a felsőfokú oktatási intézmények beiskolázása.

Hozzáfűzte: mindezzel együtt jelentős bérrendezést is elindított a kormány idén január elsejétől, egyben 2030-ig rögzítette a béremelés pályáját, ezzel együtt pedig gyorsabb előmeneteli lehetőséget biztosított a tanárok számára.

Közölte: az új, sávos bérrendszerrel felszámolta a kormányzat azt a korábbi évtizedes beidegződést is, hogy a bér mértékét azt alapvetően az egykori végzettségi fok, illetve az életkor határozza meg. Így aki "jó teljesítménnyel odateszi magát a munkahelyén, akkor hamarabb, gyorsabban, jelentősebb bért érhet el" - hívta fel a figyelmet.

Maruzsa Zoltán kiemelte: megszűnt az a gyakorlat is, amely szerint a főiskolás diplomával mindenképpen kevesebbet keresnek a pedagógusok, mint egyetemi oklevéllel, ami jelzi, hogy "az óvodapedagógusnak, a tanítónak meg a tanárnak ugyanolyan fontos szerepe van" az oktatási rendszerben - mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az egyre gyakorlatiasabb pedagógusképzés is a hatékonyságot és az utánpótlás megfelelő biztosítását, a pálya vonzerejét növeli.

Maruzsa Zoltán szerint a tanítóképzés a magyar köznevelés-pedagógus utánpótlását szolgáló pedagógusképzés egyik legstabilabb és legfontosabb eleme, tanítóknak pedig kiemelkedő szerepük van az oktatásban.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, a konferencia fővédnöke azt mondta: a kormány kiemelkedő feladatának tekinti az óvodapedagógus, tanító és tanár hivatások tekintélyének megerősítését, mert az "oktatás nemzetstratégiai kérdés".

Fontosnak nevezte, hogy a tanárok felsőoktatási képzése a gyerekről és a szülőről is szóljon, egyben szolgálja a nemzet érdekeit, erre pedig az időtálló ismereteket biztosító gyakorlati tanárképzés alkalmas kizárólag - hívta fel a figyelmet.

Közölte: három tanárképző intézmény részvételével egy olyan pilot programot indítottak el, amelynek eredményeként a képzések gyakorlat- és értékorientált kialakítására kerül sor valamennyi tanárképző intézmény számára.

Szilágyiné Szinger Ibolya, az Eötvös József Főiskola rektora elmondta: 1870 óta működő intézményük jelenleg négy alapszakon oktat, a tanító- és óvodapedagógusképzésük népszerűsége pedig egyre nő.

A bajai Eötvös József Főiskola és a Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozata ötvenéves múlttal rendelkező, ötévente megrendezett Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia szerdán és csütörtökön zajlik.

Az esemény elsősorban az alsófokú pedagógusképzésben oktatóknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek, kutatótanároknak, mesterpedagógusoknak és mentoroknak, valamint a gazdaságtudományi tárgyakat felsőoktatásban oktatóknak kínál fórumot szakmai tapasztalataik, jógyakorlataik, kutatásaik megosztására.

A konferencia a neveléstudomány és a pedagógusképzés különböző területeihez tartozó témákat ölel fel, illetve most először a gazdaságtudomány tanítását is - olvasható az esemény internetes felületén.