További két hónappal, május 31-ig meghosszabbították az árfolyamgát igénylésének lehetőségét. Eddig jóval kevesebben éltek a konstrukcióval, mint amire előzetesen számítani lehetett. A Pénzügyi Tanácsadók Európai Szövetségének elnöke, dr. Patkós Róbert azt javasolja: aki csak teheti, igényelje az árfolyamrögzítést.

A PSZÁF tájékoztatása szerint az idén január végéig a 456 ezer jogosultnak csak a 30 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. Hogy miért nem sikeresebb a konstrukció arra dr. Patkós Róbert azt mondta: a vártnál kisebb érdeklődés oka az, hogy roppant bizalmatlanok a devizaadósok az árfolyamgáttal szemben, valójában a legtöbben nem is ismerik a konstrukció előnyeit, újabb adósságcsapdától tartanak. Abban bízni, hogy a forint árfolyama nem ül újra hullámvasútra bizony nem vall megfontoltságra. A kormány jól döntött, amikor újabb két hónapot adott a devizahiteleseknek, hogy belépjenek az árfolyamgátba. Akik legalább addig eljutottak, hogy átgondolják a lehetőséget most időt nyertek, ugyanakkor a végtelenségig nem fogják kitolni a határidőket, előbb-utóbb döntésre kell jutnia mindenkinek, nem éri meg ölbe tett kézzel várni a sült galambra. Nekünk, pénzügyi szakembereknek most az a feladatunk, hogy minél szélesebb társadalmi réteghez eljusson az, hogyan segíthet az árfolyamrögzítés a devizaadósokon.

Dr. Patkós Róbert azt mondta, hogy a jogosultak döntő többségének előnyös a rendszer. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum négy évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. A konstrukció legnagyobb nyertesei azok, akik gondoskodnak arról, hogy a gyújtószámlán a tőkerészre összegyűlt összeget megtakarítással kompenzálják, elsősorban lakástakarék-pénztárral. A lakástakarék-pénztárak futamideje 4-5 éves konstrukciókban nagyjából megegyezik a kedvezményes időszak hosszával, a havonta személyenként befizethető maximum 20 ezer forintos összeg pedig körülbelül fedezi is egy átlagos lakáshitel esetében a piaci és a kedvezményes árfolyamú törlesztőrészlet közötti különbséget. A pénztárban felhalmozott összeg pedig - amelyre az állami támogatás is jár - felhasználható a lakáshitel előtörlesztésére is. De mindenki más is nyer, hiszen a devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteinek kamatrészére vonatkozóan a rögzített időszak alatt nem jelennek meg. Akik nem élnek a lehetőséggel, továbbra is ki lesznek téve az árfolyam-ingadozás veszélyének.

A Szövetség elnöke szerint érdemes független pénzügyi tanácsadóhoz fordulni az árfolyamgát igénylése előtt, főleg azért, hogy egyénre szabott számítással meghatározhassák az ügyfél előnyeit, azt ugyanis ne várja senki, hogy a bankok minden igényt kielégítő válaszokat adnak a kérdéseinkre. Sok devizaadóstól halljuk, hogy a bank munkatársa nem feltétlenül ajánlja az árfolyamgátat, sokan elégedetlenek a banki tájékoztatással is. Az adósoknak tudniuk kell: a szerződés megkötésekor a pénzügyi intézmény nem érvényesíthet semmilyen költséget és akár többször is beadható az igénylés egy korábbi elutasítás ellenére is.

A hatályos jogszabályok szerint csak azok a deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező adósok jogosultak az árfolyamgát igénybevételére, akiknek nincs 90 naposnál hosszabb idejű tartozásuk a bankjuk felé, emellett feltétel, hogy a hitelük összege a folyósításkor nem érte el a 20 millió forintot. Nem élhetnek a lehetőséggel azok, akiknek ingatlanjuk végrehajtás alatt áll. Az árfolyamrögzítés ideje alatt egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de legkésőbb 2017 júniusának végéig.

Ami alapvetően befolyásolja az árfolyamrögzítés ideje alatt a gyűjtőszámlára került összeget, az a mindenkori devizaárfolyam, illetve a gyűjtőszámla kamat - mondja dr. Patkós Róbert. Az, hogy mennyi lesz 5 év múlva a devizaárfolyam, illetve az, hogy az elkövetkezendő évben hogy alakul, nem lehet megjósolni. Ami biztos, hogy aki igényli az árfolyamrögzítést, annak kiszámíthatóvá válik a havi törlesztőrészlete az elkövetkezendő 5 évben, hiszen fix árfolyamon törleszt. Hogy azt követően mekkora összeg gyűlik össze a gyűjtőszámláján, azt az árfolyamváltozás és a gyűjtőszámla hitelkamat határozza meg. Jómagam optimista vagyok, és azt gondolom, hogy minden ügyfél, aki jogosult rá és él az árfolyamrögzítéssel, az jól jár, hiszen a hiteltörlesztő kamatrészére vonatkozó árfolyamkülönbözetet a bank és az állam fizeti helyette. Azok a devizahitelesek járnak a legjobban, akiknek életbiztosítással, esetleg egyéb (pl. lakástakarékpénztárral) megtakarítással kombinált lakáshitele van, hiszen ott nem is kerül semmilyen tétel sem a gyűjtőszámlára, hiszen ők csakis kamatot fizetnek.

Hogyan működik az árfolyamrögzítés?

A jelzáloghiteleknél általában minden hónapban azonos (deviza) összegű törlesztőrészletet kell fizetni, mely összegnek a nagyobb része a futamidő elején kamattartozás, a kisebb része tőke. Az idő múlásával a törlesztőrészlet összetételében egyre kevesebb lesz a kamat, és nő a tőketartozás. Mivel a törlesztőrészleteket forintban kell fizetni, a devizaárfolyamok emelkedésével a forint törlesztő részletek is jelentősen megemelkedtek. Az árfolyamrögzítés ezt az árfolyam ingadozást szünteti meg átmenetileg azzal, hogy a deviza törlesztőrészlet a jogszabályban meghatározott árfolyamon kerül átszámításra (svájci frank esetében 180 forint, euró hitelnél 250 forint, míg jen esetében 2,5 forint), és az adós az így számított forint összeget fizeti a rögzítés időtartama alatt. A rögzített árfolyam és a valódi árfolyam közötti különbözet törlesztésére a tőkerész esetében a bank egy gyűjtőszámlát nyit az adós részére, s hitelt nyújt ennek az összegnek az erejéig, a kamatrész esetében viszont a bank és az állam átvállalja annak fizetését. A gyűjtőszámlahitel lejárata nem lehet korábbi, mint a devizahitel lejárata és ennek a hitelnek a fedezete ugyanaz az ingatlan, mint a devizakölcsöné. A jogszabály bevezette a „legmagasabb árfolyam” fogalmát, melynek alapján, ha az árfolyam a törvényben meghatározott legmagasabb összeg felé emelkedne, az adóstól nem követelhető legmagasabb árfolyam feletti rész, mert azt a Magyar Állam a banknak utólag megfizeti. Ennek alapján tehát a gyűjtőszámlán a rögzített árfolyam és a legmagasabb árfolyam közötti különbözet halmozódik, de ennek a számlának csak a tőkerészét kell az adósnak megfizetni, a kamatrész megfizetését pedig az állam a bankkal együtt átvállalja az adóstól.